Bolyki Gyuri írása
Nem adom fel!
Akár hogy is dolgoznak rajta az újságírók, nem adom fel, és küzdeni fogok, hogy hülyeségeik ne maradjanak válasz nélkül!
A HVG.hu ismét a művész-ember blog témáját énekelte meg, méghozzá a Cink.hu-n olvasható cikk alapján, majd csatlakozott az Index is. Én nem tudom, hogy van ez, de úgy tűnik, ez a Cink.hu valami nagy központi elosztó pályaudvar – jó lesz velük vigyázni! :-)
De ami a lényeg: ha a Cink.hu hülyeségeket ír, szerintetek mi lesz az ebből kiinduló HVG.hu és Index cikkben?! Csak nem „nyúlszaportítás”?!
Nézzük sorban:
A Cink.hu cikk címe: „Bolykitól lopták az Összefogás dalának ötletét – nagyon pofátlanul”.
A HVG.hu ezt már így adja tovább: „Bolykiéktól lopták az Összetartozás Dalát”.
Majd az Index is ezzel indít a címlapon, kérdőjellel: „Bolykiéktól lopták az Összetartozás dalát?”
Nos, meghívhat egy sütire, aki megtalálja, hol írtam azt, hogy tőlünk lopták a dalt. Akit érdekel, hogy Bolyki mit írt, olvassa el, nem vagyok hajlandó a trehány újságírók miatt annyit írni:-)
Továbbra is tartom, (és ma reggel Bálinttal telefonon is megbeszéltem), hogy ordenáré dolog volt az „Együtt énekel az ország” koncepciót lenyúlni. Készséggel elhiszem, hogy ez mindenkinek eszébe juthat, csak furcsa, ha egy héttel az után jut eszébe, hogy valaki elmeséli neki. És az is furcsa, ha utána nyilvánosan meghívja az ötlet kitalálóját, álljon be mögé, segítsen megvalósítani nagyszerű koncepcióját. És szerintem nem igaz, hogy „mindegy, KI csinálja meg, a lényeg, hogy megcsináljuk.” Ezért valóban neheztelek Bálintra, és azt is elmondtam neki, kizárólag azért fogok vele két év múlva újra együtt dolgozni, mert tudom, miért volt kénytelen ezt tenni.
A Cink.hu így folytatja: „A durva az, hogy nem csak az együtténeklés ötletét nyúlták le tőlük, hanem a honlapét is, letölthető kottával, közmédiás karaokeval. Egészen elképesztő.”
Nem tudom, hogy ezt tőlünk nyúlták-e. Én azt írtam, hogy egy hónappal a „Mi dalunk 2013” kampánykezdete után elindult egy ugyan olyan kampány, mint a miénk, és a két akció megvalósulása között egy hét sincs. Ezt azért tartom problémának, mert „első benyomás egyszer van”, és ha az nem egyértelmű, és kizárólag pozitív, akkor sokat veszít népszerűségéből az ügy.
A HVG.hu folytatja a hülyéskedést: „Bolyki György szerint eredetileg az ő ötletük volt a nemzeti összetartozás napjára írt dal”.
Nos, Bolykiék soha nem akartak dalt írni a Nemzeti Összetartozás napjára – de kapaszkodjon meg mindenki: Bálinték sem! Bolykiék megírták a „Mi dalunk 2013” opuszt (jelzem: nem én, hanem András, méghozzá azért, hogy a Baptista Szeretetszolgálat által levezényelt akció keretében az egész ország elénekelje május 30-án), Bálinték pedig (a valóban lenyúlt) „Együtt énekel az ország” projekt keretében már rég megírták ezt a barackfás dalt.
A dalt ők sem azért írták, hogy aztán a minisztérium ebből Trianon emlékdalt csináljon. Arról nem tehetnek, hogy az lett belőle, ez a minisztérium döntése volt. Bálintnak ezzel kapcsolatban azt róttam fel hibájául, hogy ő, mint szakember, el kellett volna mondja a minisztériumban, hogy ez a dal nem jó választás, mert alkalmatlan a neki szánt funkció betöltésére. Ha segít nekik, nem kerül egy államilag támogatott projekt ilyen kellemetlen helyzetbe…
A művész-ember blogon megjelent írásomban szakmailag elemeztem a barackfás dal problémáit, és odatettem mellé a „Mi dalunk 2013” szerzeményt, mely – biztos, nem tökéletes – de sokkal jobban megfelel az együtt éneklés céljának. Értettem Bálint védekezését, hogy „ez jött belülről”, és hogy ez a dal „így őszinte”, és ez mind rendben is van. De azt is elmondtam neki, hogy amikor szeretnénk megénekeltetni egy országot, akkor nem önmegvalósítani kell, hanem a szakma szabályainak ismeretében, „célszerűségi függvény” szerint megírni a kívánt hatást elérni tudó dalt. Az különbözteti meg a szakembert a műkedvelőtől, hogy a műkedvelő csak azt tudja megírni, ami belülről jön. A szakember megérti a kívánt célt, és megvalósítja az annak eléréséhez szükséges „terméket”. (Lásd: Mozart a Rekviemet.) A minisztériumban nem szakemberek vannak, nem az ő dolguk tudni, működik-e az általuk választott dal. Bálint viszont az, és pontosan el tudta volna mondani (legalább is remélem), miért nem jó ez a választás.
Szóval, kedves újságírók:
- Vagy nem tudtok szöveget értelmezni, vagy direkt ferdítetek.
- Ahogy első írásomban, most is azt mondom: a lényeg, hogy VAN KÖZÖS DAL!
- Én már rég ismét együtt fogok muzsikálni Bálinttal a bécsi Joe Zawinul's Birdland-ben, amikor ti még mindig azon fogtok ügyködni, hogyan kell a lehető legtöbb politikai hasznot kifacsarni egy-egy jelenségből. Még akkor is, ha ehhez el kell torzítanotok a valóságot.
És Kedves Olvasóim:
- Sok sikert kívánok mind a Baptista Szeretetszolgálat által menedzselt „Mi dalunk 2013”-hoz, mind az „Összetartozás dalához”!
- A legfontosabb ugyanis, hogy közösen énekeljünk!
Üdv: Gyuri
