A másik, ami feltűnt, hogy a három előadó mennyire koordinálva van. Látszik, hogy ezt a dalt nagyon komolyan vették, és elfogadták egy hozzáértő zenei producer tanácsait – ami a hazai zenei életben sajnos nagyon ritka. Az előadók azt hiszik, hogy amit ők éreznek, ami „belülről jön”, annak kell a lemezen szerepelni, és aztán csodálkoznak, ha a kutya sem kíváncsi rájuk. Bizony, aki a piacra dolgozik (és meg is akar élni belőle), annak először is azt kell megtanulnia, hogy nagyon kevesek önmegvalósítása érdekes annyira, hogy érdekelje az embereket – ezért alakult ki a produceri szakma, mely segít a helyes balansz kialakításában. 

Szóval itt van ez a három úriember, akik vásároltak egy profi zenét, csináltak egy prozódiailag elfogadható – a zenével egymást szerencsésen erősítő – szöveget, és profi módon hozzáállva megcsinálták a számot. A stáblistán látszik, hogy nem sajnálták a pénzt a klipre, ami jó is lett. (Jobbakkal nem dolgozhattak volna, csak maximum ugyan ilyen jókkal.)
Miért mondom azt, hogy jó? Mert RAP-es, tehát pont az, ami. Lehet tahózni, meg unintelligensezni a jelenséget, de a RAP erről szól: a társadalom egy bizonyos perifériáján élő csoport önkifejezése, az ehhez illő látvány- és szövegklisékkel. Semmi olyan nem hangzik el a dalban, aminek ne lenne ebben a műfajban létjogosultsága, és ahogy elő van adva, az is teljesen passzol a stílushoz. 
Jól gondolkodtak az előadók, amikor összeálltak, és elkészítették ezt a számot. Profi munkát végeztek, úgy, hogy közben sikerült olyan húrokat is megpengetniük, amire a célcsoportjuk igen fogékony. Ennek köszönhető a klip iszonyat magas nézettsége – mert azért azt senki nem gondolhatja, hogy 16 millió megvásárolt youtube-megtekintéssel van dolgunk.

És hogy mennyit számít Majkáék hozzáadott értéke a megvásárolt zenéhez, álljon itt egy példa. Ők is megvásárolták ezt a számot, de egy teljesen fantáziátlan, unalmas nótát hoztak össze belőle.

A másik oldalon ott van az általam jobban ismert Geszti Péter, akibe annyi szövegírói tehetség szorult, hogy azt már nyugodtan nevezhetjük zsenialitásnak. Úgyhogy maradjunk is ennyiben: zseni a csávó. Mint ahogy Majka sem tehet róla, hogy hol született, Geszti sem tehet arról, hogy zseni. Ez a sors ajándéka.
És a szövegírás tehetsége mellett kapott a sorstól még egy ajándékot: olyan erős, és olyan fajta egyénisége van, amire kíváncsiak az emberek. Nem véletlenül szokta meg, hogy ha lelkiismeretesen odateszi magát, sikerre viszi éppen aktuális projektjeit. Mi sem jellemzi jobban szövegírói zsenialitása és egyénisége összefonódásának óriási erejét, mint hogy néhány évtizeddel ezelőtt pont ő volt az, aki a világon egyedülálló módon tulajdonképpen „ellopta” a RAP-et, és egy giccspop-formáció vezéregyéniségeként gigasikert ért el a Rapülők együttessel. Miközben az eredeti RAP-et ismerő szakmabeliek kővé dermedve nézték a mitugrász gyerekek idétlen számait, Geszti Péter szellemes szövegeivel és a célcsoport igényeit teljes mértékben kiszolgáló zenével az egész zenész szakma tízévnyi fellépti díját kereste meg ezzel a tulajdonképpen nem létező produkcióval. Ha valaki, hát ő képes volt önmegvalósítással sok pénzt keresni a szórakoztató iparban! Meg is szokta, hogy önmegvalósít, és ma már ez jelenti számára - illetve inkább a közönségnek - a legnagyobb problémát. Az egyéniségéből fakadó jelleg egy olyan erős „Gesztiség”, hogy két sor után felismerhető, ha ő ír valamely dalhoz szöveget. Ezért alakult ki egy viszonylag nagy, a virtuozitását, leleményességét szerető közönsége, és annak ugyan ekkora ellentábora, akiknek egyszerűen a „Gesztiség” nem jön be. Nem azért, mert rossz, hanem mert van egy erős jellege, ami nekik nem tetszik, és kész.
Geszti Péter a Rapülők után a Dés-féle Jazz+Az együttessel, és a Dzsungel könyve musical-lel alkotott nagyot. A gagyipop után más dimenziót jelentett az egyik legtehetségesebb hazai zenésszel való együttműködés, sokkal minőségibb munkát végzett ő is.
Napjainkban a Gringo Sztár nevű formációval dolgozik, melyről sok mindent elmondhatunk, de újszerűséggel és eredetiséggel nem vádolhatjuk őket. 
Ez az első igazán Geszti Péter produkció, ahol ő határozza meg a milyenségeket – mindenki eldöntheti, mennyire jön be neki. 

És akkor most a konkrét dalról, a „Költőtroll” című eposzról.
Zeneileg nem sokat kockáztatott, hiszen a hangszeres zenében az általam legjobb aranzsőrnek tartott Erdélyi Petivel csináltatta meg a zenei alapot. Jó is, jól szól, ütős, ahol kell nagy, ahol kell kicsi – szóval ez rendben van. Nem olyan bátor, mint Majkáéké, de a célnak megfelel.

Na de mi volt a cél? Hát, itt bizony nem tudok megnyugtatató választ adni.
A gagyipop virtuóza, aki önmaga paródiájává tette a rap-et, elkezdi félteni a műfajt Majkától és társaitól? Hát ez azért kicsit húzós lenne! Nem állítom, hogy ők hárman a rap csúcsát jelentik, de éppen ez a szám, ez bizony a hazai rap-termés egyik csúcsa! Tehát aki szereti a műfajt, érdekli a rap jövője, az most örül – hiszen egy igen jól sikerült, előremutató dal született. Ráadásul Geszti pontosan tudja, hogy az általa művelt rap-elés az igazi rap rózsadombi, hajzselés formája, mely inkább popzene, mint rap. A Majkáék által hozott forma sokkal autentikusabb, mint az övé, tehát ha valaki féltőn fikázhatna, az pont Majka és csapata lehetne – zenék és szöveg tekintetében egyaránt! 

Vagy Geszti Péter szerint ez a dal nem olyan jó, és ez annyira fontos információ, hogy emiatt írt egy fikázó számot? Ez nem szokás, nála sokkal tehetségesebb és képzettebb zenészek sem teszik. Nem tudom, hogy ki lehet a Geszti-videót youtube-ra feltöltő "gringósztárhivatalos", de az általa odabiggyesztett mondat így szól: "mindenkinek, akinek elege van a bunkóságból, mindenkiről, aki telepiszkítja az életünket a médiában, a weben, a közéletben". Most erre mit mondjak: más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát...
Vagy talán az nem tetszik Geszti Péternek, amiről Majkáék énekelnek-szövegelnek? Na de komolyan: azért írt egy dalt, mert szerinte az előadó nem őszinte, nem mond igazat a dalban?! Azon van kiakadva, hogy Majka kihasználja a sóbiznisz kellékeit, és úgy adja el magát? Na neeeeeee! Ő, aki az X-Faktorban ül, akinél zseniálisabban kevesen használják a TV-k nyilvánosságát, aki úgy jelentette be gyermeke születését, hogy tkp. X-Faktor promócíót csinált belőle, nos, ő moralizál azon, hogy egy előadó társa nem is őszinte, hanem csak kihasználja a média adta lehetőségeket?!
Vagy esetleg az lenne a baja, hogy Majkáék szövegei nem elég mívesek és/vagy emelkedettek? 
Na de kérem, a rap csak a mi kis hazánkban kezdődött úgy, hogy ficsúrok jópofiztak, mindenhol máshol igen rázós, kemény szövegek mentek kezdettől fogva, melyeknek nem rímes-míves mivoltuk, hanem sokkal inkább hangulatuk ragadja meg a célcsoportot.

Mondhatnám, hogy akkor én most nem értem Geszti Pétert, de szerintem értem. 
Majkáék nótája fájdalmasan jól sikerült. Lassan a legnézettebb Magyar zenei produkció lesz a neten. Olyannyira jó, hogy azt még Geszti Péter sem bírta ki – de ezt soha nem fogja bevallani magának. 
Inkább trollkodott egy kicsit.