Bolyki Gyuri írása

Gerendás Péternek írt levelem elérte a Hvg.hu ingerküszöbét. Reagáltak is rá – elég slendriánul. Nem tudom, minden anyagukban ennyi pontatlanság van-e, de nem lehet nyugodt annak az újságírónak a főnöke, aki az általam leírt „Sok számodat játszották a rádiók – de ezek szerint nem eleget ahhoz, hogy abból ma is profitálni tudj” mondatot így adja vissza olvasóinak: „Bolyki szerint a gitárosnak igenis sok számát játszották a rádiók, csak nem eleget ahhoz, hogy profitáljon is belőle”.

Nos, Bolyki szerint Gerendás bizony sokat profitált dalainak játszásából - amikor a rádiók még játszották a számait. Bolyki szerint Gerendásnak MA már nem jelent profitot az AKKORI játszottság. Ha én lennék a cikk írójának a főnöke, leültetném, és megkérdezném, érti-e, mi a különbség a két mondat között. Ha érti, megkérném, hogy mostantól próbáljon a nagy hírű orgánumhoz megfelelő színvonalon dolgozni. Ha nem érti, akkor …

De nem ez a lényeg, nem ezért fogtam neki az írásnak, hanem, mert a Hvg.hu cikke révén engem is utolért a „nyúltenyésztés” esete! (Aki nem olvasta erről szóló írásomat, az itt találja meg.)

A történet a következő:

1. Bolyki leír egy mondatot (az előtte lévőt is idézem, hogy érthető legyen, miről van szó): „Én pedig azt javaslom, Péter, ne menj sehova! Egyrészt, annyi zsidózás, cigányozás, töröközés, amennyi itt van, mindenhol van, sőt!”

2. A Hvg.hu cikk a bevezetőben ezt így adja vissza olvasóinak: „(Bolyki) azt javasolja a csalódott gitárosnak, hogy ne költözzön el az országból, mert máshol is zsidóznak”. Majd a cikk végén még egyszer: „Végül arra kéri Gerendást, hogy változtasson elhatározásán és ne menjen külföldre, hiszen zsidózás ott is van”.

Azt láttuk már, hogy a cikk írója nem mindig helyesen rövidíti meg a tőlem vett idézetet, ami azért probléma, mert így félrevezeti a benne megbízó olvasót. Szomorú dolog ez, amiért nyilván a következő szerkesztőségi összejövetelen a főnöke figyelmezteti.

Ebben az esetben azonban nagyon nehéz figyelmetlenségnek tulajdonítani a rövidítést. Lehet, hogy bennem van a hiba – sőt, biztos – de szerintem az egész Európát érintő „zsidózás, cigányozás, töröközés” olyan fajta visszaadása, mely kizárólag zsidózást említ, az eredeti szöveg eltorzítása, mely alkalmas arra, hogy az olvasóban felébressze a jól kondicionált "jajistenemmégegynáci" érzést. Persze, lehet erre azt mondani, hogy paranoiás vagyok, de a következmények engem igazoltak.

3. A Hvg.hu cikk megjelenése után néhány órával csörög a telefonom. Egy markánsan ellenzéki napilap újságírója mutatkozik be, és arra kér, magyarázzam meg a Hvg.hu-n olvasható, egész Európában tapasztalható zsidózásra vonatkozó kijelentésemet, különösen annak fényében, hogy pl. Németországban és Ausztriában szigorúan büntetik a zsidózást, és éppen ezért ott nincs is ilyesmi. Mondtam az illetőnek, hogy rossz számot hívott, én nem beszéltem arról, hogy egész Európában zsidózás lenne, mire ő: „De igen, itt olvasom a Hvg.hu cikkében!”. Ekkor megkértem őt, ha a Hvg.hu cikkéről akar beszélgetni, vegye fel velük a kapcsolatot, ahhoz semmi közöm. Ha viszont az én szavaimról, velem akar beszélni, legyen kedves elolvasni a levelemet, és utána hívjon újra. Azóta se’ hívott.

Hát így működik a nyúltenyésztés.

Bolyki leír valamit, amit a Hvg.hu újságírója egy bizonyos gondolkodás mentén – a rövidítés látszatát keltve – megmásítva ad vissza (mivel jól ismerem a tulajdonost, hiszem, hogy ez nem az ő befolyása), amire hivatkozva aztán Bolykit felhívja egy következő újságíró, hogy magyarázkodjon a miatt, amit az előző újságíró adott a szájába, és ő soha nem mondott. Ha szándékolt volt levelem ilyenfajta lerövidítése, jól láthatóan működésbe lépett a mechanizmus, és óriási felelősség terheli az újságírókat az olvasók félrevezetése miatt.

Ha pedig mind ez nem így történt, és a nyúltenyésztés egy nem létező dolog, akkor valószínű, a Hvg.hu-n lehetőséget kapott egy abszolút kezdő, tapasztalatlan, az olvasók pontos tájékoztatására valójában még alkalmatlan személy a bizonyításra. Nos, azt kell, mondjam: nem sikerült. Neki, és az olvasóknak is jobb, ha még egy ideig csak tanulóként nézi, hogyan kell korrektül tájékoztatni.