Bolyki Gyuri írása
Minden okom meg van rá, hogy haragudjak Bársony Bálintra.
Pedig sokáig jóban voltunk, ő volt az egyetlen magyar könnyűzenész, akit a Brothers elvitt magával egy külföldi koncertjére. Bécsben, a Joe Zawinul's Birdland-ben volt fellépésünk, és lukat beszéltünk a kinti menedzsment hasába, így egy szám erejéig hozzájárult Bálint fellépéséhez (amiből aztán három lett:-). Itthon is játszottunk vele, legtöbbször Al DiMeolával közösen írt számunkat (23. zsoltár) adtuk elő.
Aztán történt, hogy Balival megalakítottuk a Bolyki Soul&Gospel kórust. Egyre több szakmabelihez jutott el a nagyszerű produkció híre, így Bálinthoz is, aki felkért, lépjünk fel a Millenáris Teátrumban általa szervezett „Sztár Jam Session” koncerten. A felkérést elvállaltuk, és a koncerthez közeledve Bálint egy-két próbára eljött a kórus próbatermébe.
Egy ilyen alkalommal Bali elmesélte neki, milyen grandiózus tervünk van: szeretnénk az egész országot megénekeltetni egy közös dallal, hogy az éneklésen keresztül elkezdődjön egy újfajta közösség építés sok szenvedést látott kis hazánkban. Részletesen elmondta, hogyan fogjuk bevonni a legkisebb falvak lakóit is, sőt, az országhatáron kívül élőket is a nagy nemzeti együtt éneklésbe, majd ment tovább a próba.
Néhány nappal később jött a Sztár Jam Session a Millenárison. Jó buli volt (mint mindig), majd a végén Bálint kiállt a színpadon lévő sok zenész és a Bolyki Soul&Gospel Kórus elé, és elmondta, hogy van egy hatalmas, grandiózus terve: szeretné az egész országot megénekeltetni egy közös dallal, hogy az éneklésen keresztül elkezdődjön egy újfajta közösség építés sok szenvedést látott kis hazánkban. Azt is elmondta, hogy szeretné bevonni a legkisebb falvak lakóit is, sőt, az országhatáron kívül élőket is a nagy nemzeti együtt éneklésbe. Majd ott helyben felkérte a Bolyki Soul&Gospel Kórust, csatlakozzon kezdeményezéséhez, és reményét fejezte ki, hogy mások is mellé állnak.
Köpni-nyelni nem tudtunk. Nem vagyunk indulatos csávók, de ez akkora pofátlanság volt, hogy Balival tíz percre eltűntünk a színről, nehogy valakinek valami csúnyát mondjunk. Miután lehiggadtam, megkerestem Bálintot, és elmondtam neki, hogy ilyen tisztességtelen húzással még soha nem találkoztam, és nagyon csalódottak vagyunk miatta. Erre ő kikelt magából, hogy „Nem az a lényeg, KI csinálja a dolgokat, hanem, hogy csináljuk! Álljunk be mögé, és csináljuk együtt, mert ez egy jó dolog.” Próbáltam elmagyarázni, hogy ez a MI ötletünk, MI szeretnénk megcsinálni, és ha akar, nyugodtan álljon be mögénk, de ne nyúlja le a projektet. Nem hallgatott meg, rám vágta az ajtót. Az óta nem beszéltünk, csak figyelem, mit csinál az ötletünkből.
Elmentem a MOM-ban tartott koncertjükre is, kíváncsi voltam az eredményre.
…
És most megjelent az „Összetartozás dala”.
Íme:
Persze, Bali sem állt le a terv megvalósításával, és megszületett a „Mi dalunk 2013”.
Kb. másfél hónapja zajlik a „Mi dalunk” május 30-i országos együtt-éneklésének kampánya, amikor is a Kossuth rádió le fogja játszani a zenét, és a kórusok országszerte éneklik rá a dalt. A www.midalunk.hu oldalon mindenki megtalálja a kottákat, a zenét, valamint ide lehet feltölteni a kórusok éneklését megörökítő videót is.
Ma pedig elindult az „Összetartozás dalának” kampánya. Június 4-én a közszolgálati rádiók le fogják játszani a zenét, amire a kórusok ráénekelhetik a dalt. Van egy weboldal is, ahol mindenki megtalálja a kottákat, a zenét, és ahova a kórusok feltölthetik az éneklésről készült felvételeiket.
De nem ez az igazi baj.
Az a nagy baj, hogy ezzel a dallal Bálinték meghekkeltek egy igen jó kezdeményezést. Sajnos, az „Összetartozás dala” olyan gyengére sikerült, hogy képtelenség lesz bevonni az embereket a közös éneklésbe. Rövid, néhány órás létezése alatt már több tucat cikk jelent meg, mely ízekre szedi (a valóban szerencsétlen) alkotást.
Röviden összefoglalom, mi a baj vele:
- A gyermekeknek (is) szánt dal nem gügye, hanem könnyen megjegyezhető, éneklésre csábító zene. Attól, hogy a szöveg „la-la-la-la-la”, még nem énekeljük szívesen az adott zenét. Ahhoz olyan zenei fordulatok kellenek, olyan zenei kísérettel.
- Ha szeretnénk, hogy sokan énekeljék dalunkat, hangterjedelme maximum 5-6 hang lehet a közép-lágéban, mivel itt tud szinte mindenki énekelni.
- Olyan szöveget kell írni, melyet saját tapasztalata alapján egy gyermek is könnyen át tud élni, egyszerű kapcsolódni hozzá.
- A dal célja nem a hagyományőrzés/népi kultúra terjesztése, hanem a közös élmény megszerzése. Ha tömegeket akarunk elérni, igyekezni kell olyan zenei stílust választani, amit a gyerekek szívesen énekelnek, és a szülők is képesek befogadni.
Az már csak hab a tortán, hogy ezt a dalt Trianonhoz akarják valahogy kötni, holott az „együtt énekel az ország” akció nem egy nemzeti gyásznaphoz tartozó esemény. Akár hogy akarom, nem tudom ezt a két dolgot egymáshoz társítani.
Ez tehát jól el lett baltázva…
DE!
Azoknak sem adok igazat, akik fröcsögve szidják a kezdeményezést, ugyanis végre elindultunk egy jó irányba! Lehet, hogy sántít a dal (persze, hiszen "talpaink egymásra lépnek":-), de végre a hivatalos kormányzati kommunikációban is megjelent a közösségépítő éneklés fogalma!!!!!!!
Kedves Barátaim! Ha valakinek, hát nekünk biztosan fáj Bársony Bálint akciója. De legalább elindult egy olyan dolog, amiért sokan, régóta küzdünk. Igen, jött ez a jampec, aki a témába belecsöppenve raszta frizura helyett tulipános inget vett, és lenyúlta az ötletet – de legalább elindult valami! A minisztérium valamiért idén az ő dalát választotta (nem tudom, hány közül:-), de mostantól meg van az esély, hogy jövőre más dalt válasszanak. Úgyhogy írjatok dalt!!!!!!
Aztán már csak egy kis ráhatás kell, hogy ne Trianon miatt válasszanak dalt, hanem, mert ez FONTOS! És megkérjük őket, hogy tegyék az akciót néhány nappal korábbra, mondjuk gyermeknapra.
De a legfontosabb, ami a lényeg, és amit nem győzök hangsúlyozni: addig jó, amíg a minisztérium dalt választ!
Úgyhogy végül is: köszi, Bálint!
