Bolyki Gyuri írása
Előzmények
Miután kis csapatommal 2001-től hat évig kutattuk, majd feldolgoztuk a zenei hatásmechanizmusok pontos hátterét, tréner barátommal megalakítottuk zenei alapú tréningvállalkozásunkat. (http://innovator.co.hu/)
2007-ben azon kezdtem el dolgozni, hogyan lehetne kutatási eredményeinket társadalmilag hasznos közegbe helyezni, és létrehozni egy zenei alapú tanrendet.
2008-ban elkészült a Zenei Alapú Tanrend koncepciója.
Minden évben egyszer benyújtottam az illetékes minisztériumba, de soha nem válaszoltak semmit.
2010-ben kicsit türelmetlen lettem, és elkezdtem a sajtóban keményebben fogalmazni. Ezzel egy időben a kodályi „Éneklő ország” vízió társadalmi beágyazásának tervét is elkezdtem kidolgozni – mivel, hogy ez nem is olyan egyszerű! Az embereknek a rossz emlékű szocialista hagyományok jutnak eszükbe, tehát valahogy elfogadottá, és szerethetővé kell először tenni az együtt éneklés ötletét.
2011-ben komoly cikk jelent meg a közös éneklés fontosságáról a Demokratában,
2012-ben pedig a Heti Válaszban - "Miért énekelnek a futballszurkolók?" címmel.
(bocs a minőségért, itt nem tudjátok elolvasni, de a lenti videóban majdnem mindent elmondok, ami ezekben le van írva.-)
Ezeken kívül még vagy egy tucat újságcikk, és húsz rádióriport született a témában – nagyszerű PR-osomnak köszönhetően:-)
2013 márciusában – talán e témában folytatott munkám elismeréseként – a TEDx konferencián tarthattam előadást az együtt éneklés társadalmi jelentőségéről.
Az elméleti munka mellett 2012-ben Balázs öcsémmel felépítettük az „éneklő ország” gyakorlati koncepcióját is, melynek révén határon innen és túl megénekeltethetjük nemzettársainkat. Ehhez kapcsolódva szerettünk volna egy hatalmas együtt-éneklési rekordot is felállítani a Hősök terén, de túl bonyolult volt, így elvetettük az ötletet. Maradt a média-nyilvánosság felhasználásával megvalósuló közös éneklés.
A koncepciót Bali elmesélte Bársony Bálintnak.
Bálint az ötletet lenyúlta, és „Hangold újra” címmel megvalósította. A projekt dalait kb. egy hónapja mutatták be a MOM Kulturális Központban. Ott voltam, de nem akartam írni róla, mert …
E projekt egyik dala az elhíresült „Barackfa”.
2013. április 17-én elindult a „Mi dalunk 2013” együtténeklési rekordkísérlet promóciója a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében. (www.amidalunk.hu; https://www.facebook.com/events/377629349019341/?fref=ts)
A dalt András bátyám írta, és Bali vezetésével a Bolyki Soul&Gospel Kórus adja elő.
Napjaink
2013. május 22. délután: a KIM védnökségével bemutatták a sajtónak az „Összefogás dalát”, melyet június 4-én – a május 30-i akcióval teljesen megegyező módon – terveznek megvalósítani. A hírportálok leadták a közleményt. Bosszús voltam, hogy a két dolog egymásra csúszik, de estére kiderült, nem ez a legnagyobb baj.
A probléma a dal, és a kezdeményezés fogadtatásával volt. Este, amikor beütöttem a keresőbe a dal címét, egyetlen pozitív véleményt sem találtam. Sem a dalról, sem magáról az együtt éneklésről, mint kezdeményezésről.
http://nol.hu/belfold/osszetartozas_dala_gyerekekkel__feleseggel?ref=sso
http://alfahir.hu/az_osszetartozas_dala_giccses_muvel_terrorizal_a_kormany
Most persze, mondhatjátok, hogy ellenzéki bírálatokból szemezgettem, de csak rövid időt kellett várnunk, hogy csatlakozzon a jobboldali sajtó is: http://hetivalasz.hu/jegyzet/a-citromizu-banan-esete-a-barackos-naranccsal-64271/
Két dolog bukott meg egyszerre: egy rosszul megírt, és rosszul kiválasztott dal (amihez semmi közöm), és egy ügy, amin viszont évek óta dolgozom. A szívügyem.
Nagyon fájt, hogy a dalt fikázók – szinte kivétel nélkül – magát az együtt éneklést is nevetségessé tették. Persze, nem véletlen, hiszen teljesen előkészületlenül „nyomtak rá” a társadalomra egy olyan jelenséget, amiről mindenkinek a szocialista propaganda-jelleg jutott eszébe. Amit évek óta próbálok óvatosan, nagy körültekintéssel, a legnagyobb hozzáértéssel felépítve becsempészni a köztudatba, azt valakik úgy gondolták, előkészítés nélkül „lenyomják” az emberek torkán. Ez így nem megy! A TEDx előadásomban meghallgathatjátok, hogy miért nem megy!
Jó szándékú, de hozzá nem értő emberek avatatlan kézzel nyúltak egy nagyon kényes témához, és ezzel sok év munkáját rombolták le.
Május 23-án írtam egy blogbejegyzést: http://muvesz-ember.blog.hu/2013/05/23/a_nemzet_dala
Ebben három dologról van szó:
- Mérges vagyok, hogy Bálint lenyúlta a koncepciónkat, és hogy a két akció egymásra csúszva kioltja egymást.
- Szakmailag elemzem, hogy miért nem tudja a „Barackfa” dal betölteni a neki szánt szerepet.
- Leírom, hogy a dal rossz, de nem értek egyet a közös éneklést fikázókkal, és nagyon fontos előrelépésnek tartom, hogy kormányzati szinten megjelent a közösségépítő éneklés szerepe.
Május 24-én médiasztár lettem.
Kezdte a Cink.hu
http://cink.hu/bolykitol-loptak-az-osszefogas-dalanak-otletet-nagyon-509680306
Az újságíró azt állította, hogy az Összefogás dalának ötletét, és az együtténeklés ötletét tőlünk lopta Bálint. Erről persze szó sem volt, én egy koncepció lenyúlásáról beszéltem, amely arról szól, hogyan lehet a közös éneklést visszahozni a társadalomba. (Ennek a koncepciónak az egyik pontja az, hogy egyszerre sok ember énekel.)
A Cink.hu-ra hivatkozva a hülyeséget átvette a HVG.hu
http://hvg.hu/kultura/20130524_nemzeti_Osszetartozas_Dala
majd az Index.hu is
http://index.hu/kultur/zene/2013/05/24/bolykiektol_loptak_az_osszetartozas_dalat/
Azzal alázták szegény Bálintékat, hogy a dalt, vagy annak ötletét, illetve a „közös éneklést” tőlünk lopták – ami nettó hülyeség.
Volt, aki szerint azt is panaszoltam, hogy Bálinték a május 30-i „Mi dalunk 2013” webes kampányát, kottaterjesztési módját is tőlünk lopták, de ez sem igaz, sehol nem található tőlem erről egy szó sem. Annyit jegyeztem, meg, hogy két teljesen egyforma kampány zajlik egyszerre, ami gyengíti az ügyet.
Látva a médiában megjelenő rengeteg baromságot, újabb írást helyeztem el blogomon, melyben részletesen helyre teszem a hazugságokat, csúsztatásokat.
http://muvesz-ember.blog.hu/2013/05/24/a_nemzet_dala_ii
Május 24-én este Bálinték képviselője közleményt adott ki, az alábbi szöveggel:
"Nevetségesnek és meghökkentőnek tartjuk az általunk tisztelt Bolyki-testvérek azon vádjait, miszerint az együtténeklés és a kottaterjesztés plagizálható tevékenység, ötlet lenne Magyarországon. Meggyőződésünk szerint sok dalt lehetett és lehet majd a jövőben is együtténekelni ünnepi alkalmakkor vagy csak a zene örömére"
Sajnos, ez a közlemény egy óriási csúsztatás, mely nem az én állításaimat cáfolja, hanem nekem tulajdonítja a sajtóban megjelent hülyeségeket.
- Soha nem állítottam, hogy az együtt éneklés plagizálható. Bálint egy koncepciót nyúlt le, amit „Hangold újra” néven valósított meg, és melynek csak EGY eleme a közös éneklés.
- A kottaterjesztés kapcsán semmilyen vád nem érte Bálintékat, sem tőlem, sem mástól.
A közlemény így folytatódik:
"Az elmúlt napok történései alapján arra az elhatározásra jutottunk, hogy a személyünket érintő minden hitelrontásnak számító kijelentés kapcsán jogi eljárást kezdeményezünk".
Amikor Lőrinczy Gyuri felolvasta nekem ezt a mondatot, örültem neki, és bíztattam, mert engem is zavart, hogy az újságírók össze-vissza írhatnak minden hülyeséget, senki nem kéri számon rajtuk.
Majd azt is írják, hogy "senki nem állította a dalról, hogy plágium lenne, az ilyen tartalmú szalagcímek mind alaptalanok".
És ez tényleg így van! Úgy látszik, ha valaki figyelmesen olvasta első blogbejegyzésemet, látta, hogy szó sincs benne dal-lopásról. Csak hát az újságírás nehéz munka…
Olyannyira nehéz, hogy a Magyar Narancs nagyszerű harcosa még tegnap is a fenti hülyeségekkel traktálta olvasóit.
No, de most vissza a sajtó dzsungelébe!
Látva a fejetlenséget, és a sok hülyeséget, megkértem PR-os munkatársamat, vegye fel a kapcsolatot a helytelen dolgokat író médiumokkal, és javítsuk ki az infókat.
Először a HVG.hu munkatársa hívott. Kb. fél órát beszéltem vele, minek eredményeképpen megszületett a helyreigazítás.
http://hvg.hu/itthon/20130524_Kavarordas_a_Barackfa_korul_Bolyki_az_ujs
És itt megint kiderült, hogy mennyire nehéz szakma az újságírás. Kénytelen voltam ezt a cikket is kiigazítani, mert hemzsegett a hülyeségtől – pedig tényleg beszéltem az úrral fél órát.
http://muvesz-ember.blog.hu/2013/05/24/a_nemzet_dala_iii
Azt hiszem, az lehet a baj, hogy nem veszik fel ezeket a beszélgetéseket, hanem egy-egy szót jegyzetelnek, és aztán próbálnak emlékezni, mit is mondhatott az interjú alany. Hát, nem jött össze.
Nem sokkal ezután úgy döntöttem, kiadok egy közleményt, mert hiába beszélek az újságírókkal, képtelenek pontos cikket írni. Már félig kész voltam, mikor hívott a PR-osom, hogy az Indextől fognak jelentkezni a cikkük helyreigazítása miatt. Mondtam, hogy nem megyek bele, mert épp most vagyok túl egy kiigazítás kiigazításán a HVG.hu esetében, de ígéretet kaptam, hogy minden oké lesz, az újságíró a kész anyagot elküldi nekem, és csak akkor megy ki az oldalra, ha minden rendben van vele.
A beszélgetés meg volt, tényleg felhívott a hölgy a kész cikkel, így megszületett az Index.hu javított verziója.
http://index.hu/kultur/2013/05/25/megsem_nyulas_az_osszetartozas_dala/
Most már csak a Magyar Narancsra várunk. Ha ott is leesik a tantusz, és abbahagyják a hülyeségek írogatását, elmondhatjuk, hogy a magyar sajtó öt nap alatt megértett egy blogbejegyzést.
